Nos..... izé..... õõõõõõõõõ...... hogy is kezdjem.

 

Elkészült a "Big Music" az új Dacia Lodgymban.

 

Nagyon-nagyon sokat tanultam belõle és bevallom ha tudom mennyi idegbajjal jár, akkor bele sem kezdek.

 

Bûnösök....:

A 3 fõ bûnös:

a). egy kis D osztályú erõsítõ

b). egy pont sikeresen kiválasztott mélyláda

c). és egy új fejegység.

DE!!!!!!!!!!!!!!!!!

A legfõbb bûnös a "Gyári-Gagyi" zene volt.

(Errõl szóltam is az elõzõ blogomban.)

 

A történet.....

 

Jó hosszú lesz, de kérlek olvasd végig, fõleg ha Lodgy tulaj vagy!

 

....Még a gyári hangszórók voltak az elsõ ajtókban....

 

Elkezdtem gyûjteni az információkat és rátaláltam több "profi" autóhifivel foglalkozó cég weblapjára. Sajnos sok felcser cég van ebben a szakmában az hamar kiderült, de szerencsére idetaláltam az autohifi-city-re.

Innen szereztem be a bummládát. Az elsõ vásárlásom volt, majdnem zöldfülüként az autóhifiben. Azóta igazolódott, jól választottam. Kezdtem a tanulást, még további pénzköltés nélkül, de már vágytam egy kész, szabályosan beszerelt rendszerre. A fejegységet kicseréltem és mögé provizórikusan, tehát szabálytalanul beszereltem a kis erõsítõt. "Légkábelezéssel" a beltér közepén vezettem el a bummládához a vezetéket a csomagtartóba. Annyival szebben szólt a zene ezen a rendszeren, hogy teljesen fellelkesedtem. Elõtte úgy gondoltam, hogy ha majd nem szól szebben, akkor marad az új fejegység, az elsõ ajtókba szerelek valami jobb susogókat, a mélyládát meg eladom kis veszteséggel oszt jóccakát.

Nem így lett.

 

Nekem "Big Music"-om lesz a tutuban, ha addig élek is.......

 

Alapvetések:

A kocsit ez év május 15-én vettem át. Gyári illat, garancia, szines szélesvásznú, ahogy illik..... Kevés kárpitigazítás után már szemet szúró hibája sincs belül.

Zsolt tudására, ajánlásaira alapoztam a rendszert. A klasszikus 2.1-es hangrendszerre esett a választásom. Nem az utasoknak építem be a zenét.....

Az utasok nézelõdjenek, mobilozzanak, féljenek, vagy élvezzék az utat, vagy mit bánom én csak kussoljon mindenki miközben szól a zene.......

(Lehet, hogy túl radikális vagyok?)

 

 Helyzetfelmérés......

A tutuban minden variálható, nincs hely sehol ahová az erõsítõt védetten fel lehetne szerelni. A bummláda elfér a csomiban, azzal nincs gond, ráadásul nem használjuk a 3. üléssort. Már elsõ nap kiszedtem és becsomagoltam.

A villanyt bevinni a tûzfalon szinte lehetetlen. A motortérbõl nézve sem jobb a helyzet. Csak a mûszerfal leszerelése és a légszûrõház kiszerelése után lehetne szabályosan bevinni a fõ villanyköteg mellett a nagy méretû gumitömítésben.

Az ajtókba kivinni a hangszóróvezetéket szintén lehetetlen, mert a mûszerfal fél magasságában van a gumialagút, hozzáférni belülrõl nem lehet, de ez a 2. indok a mûszerfal lebontására. Zsolt és sokan mások is óvva intettek ettõl. Javasolt a hangszóró vezetéket felvinni a fejegységhez, ott szétvágni a gyári madzagot, forrasztani, szigetelni, szabályosan.

 

Elszomorodás.....

Az elõzõk miatt, meg nem is tudom...

Túl sok szereléssel jár az egész és igen magas a kockázat a vélt nyereséggel szemben.....

 

Nekem nem lesz "Big-Music"-om.......

 

Halvány reménysugarak.......

Már majdnem letettem az egészrõl, amikor megláttam egy érdekes képet egy ülés alá beépitett erõsítõrõl. Ráadásul pont olyan kocsiban, ahol szintén esélytelen volt a szabályos beszerelés. Na mondok... Ha lehet ülés alá is akkor uccú nézzük csak... Ááááá a Lodgy erre sem alkalmas. Posztó alatt Hungarocell József lapul.... Hosszában légbefúvó a hûtés-fûtés hátra miatt... Na megint lelombozódtam. Törtem a fejem napokig, újabb és újabb ötletek jártak a fejemben. Megkértem Zsoltot, hogy tegyen ajánlatot az erõsítõre, meg az elsõ hangszóró szettre, mert a fejegység meg van, a bummláda is. Utóbbi az általam hallgatott zenékhez passzolva zárt. Zsolt küldött is javaslatot erõsítõre, meg elsõ szettre. Hamar megtudtam a fizikai méreteket. Az elsõ szett mélyközép sugárzó beépítési mélysége 65 mm. Fasza, honnan a fészkes fenébõl tudjam, hogy befér-e, ha még szét sem szedtem a kárpitot, hogy megmérjem. A javasolt erõsítõ fizikai méretein szintén elhültem. Arra gondoltam, szivatni akar, hogy letegyek a szándékomról. Még tombolt a vírnyák idõszak, Zsolt sem tudta vállalni a beszerelést. Elkezdtem tovább gondolkozni. Mérni, mérni.... Ítt sem jó, ott sem jó, sehol sem jó, tényleg nincs hely az erõsítõnek sehol. Na feladom...

 

Biztatások és együttérzések....

Egyik nap kijött a garázsszomszédom. Õ ilyen bulihangosító. Teli minden elképzelhetõ erõsítõvel, hangládával ami kell egy rendes bulihoz, rendezvényhez. Látta, hogy már napok óta csüggedek. Kérdi hogy mi van? Megvan már a nagy zene?

Ja mondom.... fejben. Azt javasolta, hogy nézzek meg a neten sok, tényleg sok képet meg videót a youtube-on hátha valaki már szerelt dácsiába nagy zenét. Na elkezdtem. És meg is félemlített egy puszta ajtókárpit leszedés egy Sanderoban. Speciális feszítõk kellenek a kárpit szereléshez. A gyári hangszóró popszegeccsel szerelve.... Fasza, egyre jobb. Nyilván a Lodgyban sincs másképp. Mert egy popszegecs 25 fillér egy 6X20-as csavar anyával, alátétekkel meg lehet, hogy 6 forint 25 fillér és az már sok. Meg az idõ amíg becsavarozzák, hát értem én. Ekkor már szabályosan féltem is kicsit az egésztõl, hiszen ha már az ajtóban ennyire bonyolult lesz a hangszóró csere... Szóval síró szemekkel néztem a fotókat meg a videókat és semmi ötlet. De mégis. Nézétek meg!

 

 

Így azért nem merném....

Egyre inkább barátkozni próbáltam a sok szereléssel járó bontásokkal. Ezer csatlakozó, mit kell egyáltalán szétpattintani és hol vannak a csavarok? Le kell szedni a kormányt szöröstül bõröstül, közepében a légzsák.....

Á dehogy.... ez már túl nagy kockázat..... Kiváló barátom (aki autóvillamossági technikus) le is vágja a fejem, ha nekimegyek a szerelésnek ... -gondoltam. Egy kidurrant légzsák gondolom úgy 100 ezer körül lehet. De jött az impulzus a youtube-on. Ahmed Bürgüs arab szerelõ éppen egy jobbkormányos Lodge-ból pitéli ki a dashboard-ot. Nem akárhogy, kicsit tanítva, mutatva, hogy mit hogyan kell csinálni.

 

 

Persze egy-két részlet hiányzik, de nem tûnik bonyolultnak. (pl. mekkora külsõ torx kulcs kell a kormánycsavarhoz, meg az elején az a légzsákrugó kiakasztás, abból 3 különbözõ van) Nem nyugodtam meg. De a fõ mumus az erõsítõ továbbra is. És ekkor rátaláltam a megoldásra. Bazseva Lajos éppen egy youtube videóban mutatja be muzikbox-át.

 

 

Azon nyomban rájöttem, hogy rosszul kerestem, de egyben itt az ötlet. Rászerelni az erõsítõt a mélyládára.

 

Itt is jól látszik...

 

 

és még jónéhány ilyet találtam. Elkeserítõ, hogy mennyi szabálytalan beszerelésrõl vannak fenn videók a youtube-on. Nade az erõsítõnek hûlni is kellene... Az alján perforáció van nem véletlenül. Milyen jó, hogy a gyártótól le lehet tölteni pdf-ben egy komoly leírást. Tehát szabálytalanul (ahogy sok videóban látható) nem szerelhetem fel az erölködõt, mert a melegedéstõl többet lesz kikapcsolva mint amennyit muzsikál.... Na erre is találtam megoldást. Fenyõlécre kell szerelni a bummláda tetejére, hogy alulról kapjon levegõt. És ekkor észrevettem, hogy a Lodgyba azért nem túl hatékony a légkondi, mert a 3. sorba is fúj egy keveset a rendszer. Nade az pont a csomitartó, ha nincs benne a 3. üléssor. Minõ szerencse, nyári hõségben a csomiba is megy kicsi hideg levegõ az majd segít a hûtésben. Tehát fejben már látszott a végsõ megoldás, de milyen áron....

 

Alapvetés, hogy minden szabályos legyen. A vezetékezés, a beszerelés, a szigetelések, a biztosíték a motortérben ect, ect...

 

A felsoroltak miatt a következõ szerelési munkálatokra van szükség:

 

1. a mûszerfalat le kell bontani minden nyúlványával együtt;

2. a légszûrõházat ki kell szerelni;

3. ki kell szedni minden ülést (elsõket és a 2. sort is);

4. fel kell szedni az alsó kárpitot a tûzfaltól a 2. üléssorig a szabályos kábelcsatornás, rögzített vezetékezés miatt;

5. a 2 elsõ ajtókárpitot le kell szerelni, a gumialagutakat ki kell venni;

 

Ja 0. pont: az akksi kiszerelése

 

Csak ennyi ill. még amirõl nem is tudok.... A fenti 6 pontos szerelések buktatói, kockázatai. Megéri? Sokszor feltettem ezt a kérdést magamnak. A tutu garis. Azt bukhatom, ha valamit elrontok és vihetem szervizbe. Nagy bátorság ennyi mindenhez hozzányúlni. Van-e elég türelmem ha pl. valami bekavar és bonyolítja a szerelést, amire csak 2 napom van. Be kell szereznem a célszerszámokat. Sok idõ és kilométer ment el míg az egyes adaptereket, célszerszámokat, egyéb anyagokat beszereztem. Napról napra egyre jobban akartam a nagy zenét, de egyre jobban féltem a beszereléstõl. Végül döntenem kellett. Mindenre találtam megoldást elvileg. Hangsúlyoznám, ELVILEG.

 

Na döntöttem, AKAROM.....

 

Megrendeltem a hangszóró szettet, az erõsítõt, a spec kábeleket, sarukat, vízmentes biztosítékházat, mindent ami kell. Meg is jött minden ahogy rendeltem. Kicsit féltem a mélyközép 65 mm-es beszerelési mélységétõl, de miután sikeresen kipitéltem a gyári susogót kiderült, hogy 70 mm-es mélység van a beépítõkeret peremétõl mérve. Na ennyi az elõzmény.

 

Kezemben a cucc kezdés....

 

Hívtam Nándi barátomat, hogy nyomja rá a sarukat a 20 kvadrátos piros, meg fekete tápkebelekre valami erõsen, mert a forrasztás ott nem ajánlott. Menjek nyugodtan, megoldjuk, van hidraulikus sarunyomójuk 50 kvadrátig szabvány lépésekben. Megyek a boltba, Nándi meg kiröhög. Azt mondja, hogy na ezek nem saruk, csak s-ek, hiába aranyozottak. A kábel súlyánál fogva a rezgések következtében nyakban eltörnek fél év alatt, tapasztalatból tudja. De van neki jó saruja. Máris egy pozitív dolog ami elõre mutat. Igen ám, de nincs neki csúszósaruja. Csak 6-os meg 8-as, szemes, 35 kvadrátos. Na azok kerültek fel, mert inkább bevállaltam a csúszó saru kireszelését a szemesbõl mint hogy a gyenge sarut tegyük fel. Na megvannak a kábelek, kireszeltem a csúszókat. Még meg kell vennem a külsõ torx kulcsokat, de milyen méretben? Mivel sehol sem találtam a kormánycsavar méretét, meg kellett saccolnom. Készletben T70-tõl van T100-ig. Úgy láttam, hogy az nagy. Vettem T45-T50-T55-T60-as sort 1/2 colos hajtókarra valót, mert az van. (A T45-ös kellett.) Minden összeállt. Az erõsítõt felszereltem a mélyládára.    A facsavar hosszát körültekintõen kellett kiválasztanom, hogy lehetõség szerint ne érjen bele a ládába, hogy a zártsága megmaradjon. Ezekre a munkákra is elég sok idõ ment el.

 

És eljött a nap amikor elkezdtem szétszedni a gépsárkányt.....

 

Szombat reggel volt, imádkoztam az égiekhez, hogy ne essen. Ja, mert hogy nem tudok beállni a garagéba, az csak mûhely. Egész nap pompás napsütés volt, szarrá égtem. Eljött az este, de nem voltam még kész félig sem. Fejlámpa fel, folyt köv. Igen ám, de Szélvihar Úr 22 órakor megérkezett és rá 10 percre az esõ is. Semmi gond, gyorsan elpakoltam, a tutut becsuktam ne ázzon. Beültem a garázsba és vártam. Holt fáradt voltam és úgy döntöttem alszok a kocsiban egy kicsit. Egy szék akkor még bent volt. Aludtam úgy hajnal fél 5-ig. Nekiálltam befejezni legalább a kábelezést, hogy össze tudjam rakni a tutut, lett lévén vasárnap volt és hétfõn meló. Délután 4-kor lettem kész, de csak a beltéri kábelezéssel, kivezetve a pozitív kanócot a motortérbe, és minden más kábelvéget a megfelelõ helyre húzva, szabályosan rögzítve a kábelcsatornákban. Így hagytam abba az egészet és összeraktam a tutut. Teljesen kimerültem. Idegileg és fizikailag is. És képzeljétek el, minden kifogástalanul mûködött, azaz mégse. A motor egyenetlenül járt, kerregett, csattogott, surrogott. Na ezt elb...tad valahol. De nem is nyúltam a motorvezérlés közelébe sem. Ekkor jutott eszembe, hogy a motor meg a vezérlése valószínüleg tanulja egymást. Hosszú ideje nem volt feszkó alatt az engine controller és gondolom elfelejtette a beállításait. Na magára hagytam. Ahogy teltek a percek egyre szebben járt és úgy negyed óra alatt beállt az a finom alapjárat amilyen az átvételkor volt. Történt még egy sajnálatos dolog is. A mûszerfalat 2 székre rongyokra tettem fejjel lefelé. A garázsban legalább 30 fok volt mindvégig hiába volt nyitva az ajtó. A puha mûanyag mûszerfal kb. 5-6 mm-t szépen egyenletesen szétnyílt saját súlya meg a hõ miatt. Gondolhatjátok milyen ideg kapott el amikor feltettem a helyére. Felül minden oké, lent meg elállt. Benyúltam alá végig amennyire csak tudtam, kerestem mi nyomja el. Semmi, szétnyílt. 5-6 mm nem a világ, visszanyomtam és becsavaroztam.

 

Minden sikerült.

Semmi sem zörög, pedig tartottam tõle.

Egy héttel késõbb folytattam a munkálatokat az eszközök bekötésével ami már sokkal gyorsabban és könnyebben ment, buktatók nélkül.

 

És ha idáig elértél kedves olvasó, akkor vegyél be légy szíves egy xanax-ot, mert ide teszem azt a link-et ami a szerelés közben készített képekre mutat.

 

 

A kész rendszert is bemutatom majd egy másik fotósorozatban.

 

Ez a rendszer nagyon szépen szól.

Nem azt kaptam amire vágytam, annál sokkal jobbat.

Külön köszönet Zsoltnak, aki végig fogta a kezem és vezetett ezen a rögös úton.

 

Beteljesült egy álom....

 

Üdv, Mindenkinek!