AUTÓRÁDIÓ AUTÓHANGSZÓRÓ MÉLYNYOMÓ AUTÓS ERŐSÍTŐ KONDENZÁTOR SZERELÉSI ANYAG
AUTÓHIFI OUTLET

Felhasználó menüje




wolfman


Budapest
Hozzászólások: 16
Reg.: 2013.05.08.


Adatlapja Adatlapja
Autóhifi rendszere Autóhifi rendszere
Blogja Blogja
Képei Képei
Videói Videói
Vásárlásai Vásárlásai
Üzenőfal Üzenőfal
Követői Követői
Naplója Naplója
Hozzászólásai Hozzászólásai

AUTÓHIFI



Autóhifi kereső


Keresett autóhifi termék neve:

Autóhifi Keresés
Részletes autóhifi keresés

A 10 utolsó autóhifi keresés:

rto, skoda octavia 1 hangszóró méret, basszus pumpa, ford focus rádió szerelés, hizpo, ford fiesta rádió csere, fakra iso csatlakozó, rainbow hangszóró, vw passat gyári multimédia b7, suzuki wagon r

Ingyen KENWOOD autórádió
Minden nap kisorsolunk egy ilyen KENWOOD autórádiót és semmit sem kérünk érte cserébe...
Megnézem
EDDIGI NYERTESEK
Ingyen KENWOOD autórádió nyertesek
Sipos Attila2019. 01. 18.
Bálint György2019. 01. 17.
Pátrovics László2019. 01. 16.
Pólok Bálint2019. 01. 15.
Bognár A. 2019. 01. 14.
Huszár Martin2019. 01. 13.
nagy joe2019. 01. 12.
Beke László2019. 01. 11.
Világos Tibor2019. 01. 10.
Jablonszki Ádám2019. 01. 09.
További nyertesek

Autóhifi gyártók


Autóhifi gyártók
 
Rockford Fosgate autóhifi

Autóhifi címkék



Autóhifi partner


Viszonteladó és autóhifi beszerelés végző partnereket keresünk a következő városokba:
 
Budapest Szeged Miskolc Pécs Győr Nyíregyháza Kecskemét Székesfehérvár Szombathely Szolnok Tatabánya Kaposvár Érd Veszprém Békéscsaba Zalaegerszeg Sopron Eger Nagykanizsa Dunaújváros Hódmezővásárhely Dunakeszi Cegléd Baja Salgótarján Vác Gödöllő Ózd Szigetszentmiklós Szekszárd Gyöngyös Mosonmagyaróvár Pápa Gyula Hajdúböszörmény Esztergom Kiskunfélegyháza Budaörs Orosháza Ajka Kazincbarcika Szentes Kiskunhalas Jászberény Szentendre Komló Tata Nagykőrös Siófok Makó Gyál Hajdúszoboszló Törökszentmiklós Keszthely Vecsés Várpalota Hatvan Karcag Dunaharaszti 

 

 

 
wolfman blogja


 Legrégebbivel kezdve
Hi-end...?

Néhány keresetlen mondatot ejtenék a témában, hiszen néhol meglehetősen sokat lehet ezt a szókapcsolatot hallani-olvasni, főként olvasni autóhifis termékek neve mellé, vagy ilyen hirdetésekbe biggyesztve.
 
Mi tesz egy (autó)hifi terméket high enddé? A felhasznált anyagok minősége és a hangminőség? Igen, mondhatjuk ezt is. Csak ebben az esetben az említett hiredtések jó részének máris megvan a létjogosultsága, hiszen számos gyártó igyekszik egy bizonyos kategórián fölüli termékeibe ár-érték arányban jó minőségű alkatrészeket beszerelni.
A fentiekből következik az is, hogy a szóban forgó két kategória sokszor viszonyítás kérdése, hiszen ha valaki eddig csak Sokol rádiót hallgatott, annak egy húszezer forintos "rendszer" is jó minőségű.
Véleményem szerint a high end márpedig nem egy viszonylagos kategória. Ha az lenne, lenne létjogosultsága annak, hogy egy egyébként valóban jó minőségű és hangminőségű Alpine 9835-öst, vagy egy P88RS-t high endnek nevezzünk. De nincs. 
Az igazi high end termékek az elérhető legjobb (tehát NEM a körülményekhez képest elérhető legjobb) hangminőségre törekednek, nem számít, milyen áron. Egy high end hifi terméket ez tesz high enddé. Nem az árcédula, bár a súlyos összegek a legtöbb esetben együtt járnak az ilyen elektronikával.
Vizsgáljunk meg egy autóhifi terméket ebből a szempontból!
Fejegységnél például az már gyanús, ha a fej nem tartalmaz végfokot, hiszen akkor nem kell megkötni azt a kompromisszumot, hogy akár csak egy kikapcsolható végfok hangja beleszóljon a hangzásba (ugyanakkor ez fordítva is igaz: a mivel a belső végfok megléte a legtöbb esetben kizárja a kompromisszummentes hangzás lehetőségét, az ilyen "extrával" felszerelt egységek nemigen tekinthetők high endnek). Az ilyen fejekre egyáltalán nem lehet hangszórót kötni, csak erősítővel.
Általában ezek a fejek a minél jobb zavarszűrés érdekében rézből készült készülékházban laknak. A tápegységük, vagy azoknak olyan részei, amelyek nem kívánatos elektromágneses hullámokat bocsátanak ki nagy mennyiségben, általában ugyancsak külön dobozban foglalnak helyet. A fejen belül gondosan válogatott, összemért, azonos (és sokszor egyedi mérés alapján meghatározott) tulajdonságokkal rendelkező alkatrészek vannak. Van, hogy ügyelnek még arra is, hogy az analóg sztereo jel útja már a fejen belül egyforma hosszú legyen, míg kiér az RCA csatlakozókig. Általában ezek a fejek egyáltalán nem játszanak le csak és kizárólag audio CD-t, tehát se MP3, se WMA, se iPod vezérlés, maximum csak utólagosan illeszthető verzióban. Ezek a formátumok ez esetben még csak olcsó kompromisszumnak sem tekinthetők... Nincs bennük egérmozi. A legtöbb esetben nincs bennük DSP sem,  általában külön, ugyancsak méregdrágán vásárolható meg hozzájuk a hozzávaló DSP-egység.
...és még hosszan lehetne sorolni, mi tesz egy komponenst high enddé. A végeredmény mindenképp különleges egység, amit nem lehet minden boltban megkapni, és nem köszön vissza minden harmadik autóban, részint azért, mert a hifisták, autóhifisták túlnyomó többségének egyszerűen nem éri meg ekkora összeget belefektetni egyetlen eszközbe (ezek darabonként is meghaladhatják akár egy-egy komplett hifirendszer árát). Nem is készül belőlük annyi, hogy tömegigényeket ki lehessen szolgálni. Kicsit olyan, mint egy versenyautó: nem kötnek kompromisszumokat a megalkotásakor, és nem elérhetők a széles tömegek számára.
Íme néhány high end termék, már ami a fejet illeti:
- Clarion HX-D2.
- Alpine 7990R, vagy közismertebb nevén F1.
- Pioneer DEX-P9
- Nakamichi CD700, ehhez volt is szerencsém. Elképesztő a produkciója.
- Sony XES. Ez ritka, mint a fehér holló, talán sokkal ritkább, mint az összes többi, én egyetlen embert ismerek, akinek volt szerencséje hozzá. 
- Sony CDX-C90R. Ezt is kipróbálhattam, ugyancsak lebilincselő élmény. 
Lehetne még sorolni a különféle márkákat, termékeket, ha nem is túl hosszan. Ezek talán azok, amiről hébe-hóba lehet képet, vagy leírást találni az interneten is. 
Még egy fontos dolog eszembe jutott ezekkel a termékekkel kapcsolatban. A gyártó sok esetben komplett láncban gondolkodik mondjuk autóban, így a vásárló pénzéért teljes megoldás kínál, és sok esetben ekkor, a teljes láncban is szól a legjobban, pontosabban ekkor tükrözi a legmarkánsabban az adott gyártó elképzelését arról, hogy pontosan hogyan is képzeli a zene visszaadását.
Ezeknek az eszközöknek új ára sokszor a félmilliót karcolássza Forintban, és használtan se nagyon lehet hozzájuk jutni csak 100.000.- környékén. Használt árban azonban igen nagy szórás mutatkozik, attól függően, hogy van-e kereslet az adott termékre, illetve tudja-e a tulajdonosa, hogy mi is van nála. A Sony C90R aukciókat azért többé-kevésbé nyomon szoktam követni e-bayen és egyéb helyeken. Ebből az egységből adtak már el 120.000.- Forintért is használtan, de nerég megkeresett valaki, hogy hallotta, hogy nekem ilyenem van, mondjam már meg, hol lehet távirányítót kapni hozzá, mert ő nem kapott, a készülékért egyébként 8.000.- (igen, nyolcezer) Forintot fizetett...
Ezt a fejet egyébként úgy 1997 környékén dobta piacra a Sony, szerintem a gyártó utolsó Hi-end terméke, illetve termékcsaládja autóhifi kategóriában. (Egyébként ebből a készülékből Magyoroszágon tudomásom szerint összesen kettő darabot adtak el hivatalosan annak idején, a többi mind használtan jutott az országba...)
Szóval valahol ez a high end. Nem akarok semmit lehúzni, és senkit elkeseríteni, de amit mostanság a boltok, üzletek, tulajdonosok high endként aposztrofálnak, az szerencsés esetben kicsit kilóg az átlagból, ritka esetben az ember kap egy aududiofil hangzást - de sokszor még ezt a szintet sem ütik meg a "high end" tömegcikkek. De láttam már a kifejezést MNC, vagy SAL termék neve mögé biggyesztve is, ami már inkább a felháborító, mint a butaság kategóriája. 
Ha van benne egértévé, vagy hozzá egy jó sok gombos távköpködő, esetleg egy DSP, vagy csak egyszerűen szép feltűnő a színe - na az mindjárt high end lesz a kereskedőnek, vagy eladónak, amit természetsen rendkívül fontoskodó, ugyanakkor sejtelmes arckifejezéssel ejt ki, hogy ha a júzer hallotta már valahol, akkor érezze a súlyát, ha meg még nem hallotta a szót, akkor tudja: most valami nagyon nagy dolog hangzott ám el... Közben a szó igazi, klasszikus jelentése elsikkad, ledegradálódik, és már nem azt jelenti, amire használták, hanem azt, hogy az eladó szerint bizonyára jó vétel lehet.
A kifejezés lassan elkopik, pont mint az autóknál a "nemdohányzó" és a "keveset futott"...
Talán látszik az írásból, hogy nem lehet egyértelműen meghatározni a high end kategória követelményrendszerét, de egy eszközt megvizsgálva egyértelműen meg lehet állapítani, ha az high end. És félreértés ne essék: nem baj ám, ha egy termék nem high end, csak nem kell mindig mindent annak minősíteni, ami szerintünk kilóg az átlagból, mert egy olyan jelzőt használunk, ami megtévesztő, és/vagy szúrja a szemet. Holott ott van például az audiofil mint jelző, ha valamit ki akarunk emelni az átlagból. Nagyon pontosan megmutatja maga a szó, hogy mit értünk ez alatt, és a kifejezés egyúttal ki is zárja a színes, csiricsáré limlomokat a kategóriából. Lehet, hogy pont ezért nem alkalmazzák...?

Képek:
Az előre, vagy hátra lapozáshoz, kattints a kép jobb, vagy bal oldalára.
A képek áttekintéséhez húzd az egeret a kép alatti menü feliratra.




2013. 10. 06. 10:00
(2 szavazat)
2 hozzászólás


Morel Dotech 6 MKII

Egy rég áhított hangszórószettet volt alkalmam tesztelni, ennek a tapasztalatait osztanám meg.
Egy olyan gyártótól, amelyiknek a termékeivel meglehetősen ritkán fut össze az autóhifit, vagy általában hifit hallgató ember, és amelyiknek a termékéhez egy igen profin kivitelezett ládában mélysugárzó formájában korábban már volt szerencsém, és amely már autóhifis „pálya- (vagy tetszés szerint ámok-) futásom” elején megadta azt a meghatározó élményt, amely a további keresésre, továbblépésre sarkallt, a szó jó értelmében.
Tette mindezt úgy, hogy a márka csalódásra legalább annyi okot adott, mint bizakodásra, mert ami a szettjeit illeti, azokat többször hallottam kifejezetten rosszul szólni, mint jól.
A Morel egy korábbi gyártású hangszórószettjéről, a Dotech 6 MK-II-ről lesz szó tehát a továbbiakban. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy hallhattam mind aktív, mind passzív elrendezésben, így talán némi képet alkothattam arról, hogy hogyan is szól.
Fenntartással kell ugyan, hogy kezeljem az összehasonlítást, hiszen aktív rendszerben számomra közel sem ideális (azaz: nem ismert) párosításban hallottam, viszont egy szenzációs ajtóban (mi más lenne, mint egy Mercedes), nálam pedig ugyan a kívánt alkotóelemekkel együtt, azonban jóval mostohább körülményeket jelentő Toyotában.
Aki nagyjából nyomon követi a blogom, vagy ismeri az adatlapom, az már sejtheti, hogy a meghallgatáshoz használt fej jelen esetben is egy Sony high end (valóban az!) termék volt, a CDX-C90R.
Az erősítő, ami hajtotta a JBL Px 300.4-esem, ezúttal oldalanként hídba kötve, hogy a teljesítményhatárnak legalább az alja meglegyen; botorság lett volna egy oldalt egyetlen csatornával meghajtani.
A kábelezés Cordial volt, a szubot – JBL P1020E – külön hajtotta egy Px500.1-es erősítő, melyet jobbára kihagytam a hallgatózásból. A hangszórókat ezüsttartalmú ónnal forrasztva illesztettem be a rendszerbe; hiszem, hogy a csatlakozóknak is megvan a saját hangjuk, alkalmasint a szűk keresztmetszetük, amire nem voltam kíváncsi...
 
No de ennyi bevezető elég is talán, térjünk a tárgyra, és kezdjük a külsőségekkel.
Kézbe véve a hangszórókat az ember hirtelen nem is tudja, hogy sírjon-e, vagy nevessen, illetve hogyan is fogja meg a középsugárzókat, hogy semmit ne törjön le róluk. Kifejezetten aprónak, könnyűnek, játékszernek tűnnek, és az érzetre rásegít az óriási porvédő a mágnesek fenekén, a vékony kosárperem és a felülről ugyancsak vékony, oldalról viszont furcsán csúcsos membránszél. Aztán ahogy lejjebb vándorol az ember tekintete, a hüledezés folytatódik a lemezkosár és az annak az alján trónoló (valójában inkább megbúvó) mágnes láttán, melynek a gyártó úgy igyekezett legalább valami kis hangsúlyt adni azzal, hogy ráhúzott egy meglehetősen méretes műanyag sapkát. Az első gyanús jel a magassugárzó kézbe vételekor mutatkozik, abban ugyanis már első pillantásra bőven van anyag…
Egy szó mint száz nézi az ember az inkább nevetséges mint komolynak tűnő középsugárzót, és nem érti, mi eredményezheti a 90 dB érzékenység mellett jelentkező 140W folyamatos, 300W (!) csúcs terhelhetőséget. A magassugárzó esetében könnyebben elhiszi az ember a hasonló érzékenység melletti 100W folyamatos terhelhetőséget, mert mint mondtam, a selyemdóm magasból nem spórolták ki az anyagot: az alja gyakorlatilag egybefüggő mágnes, súlya ennek megfelelően egész komoly hányada a középsugárzókénak.
De vissza a közepekhez. A membrán anyaga lehetetlenül vékony, itatott papír, vagy textil, mely olyannyira lágy, hogy ha az ember csak egyik oldalon nyomja meg finoman, láthatóan torzul. A porvédő ha lehet még könnyebb és vékonyabb, impregnált textil, mely a legkisebb nyomásra benyomódik, majd kiugrik… Egyébként maga a felfüggesztés is megdöbbentően lágy, a membránnak megnyomva szinte nincs is ellenállása.
Egyszóval nézi az ember, forgatja – majd gyanút fog... Merthogy valóban lemezkosaras a közép, viszont ebből a lemezkosárból nem spórolták ki az anyagvastagságot, ez nem az a tipikus nyomott-surjás kosár, ez kifejezetten masszív, köszönhetően annak, hogy a kosár peremét nem a szokásos 4-5 "oszlop" tartja, hanem az egybefüggő anyagon vannak lyukak vágva. A membránszél mint említettem ugyancsak nem hagyományos. Az természetes, hogy jó minőségű gumi, az azonban már kevésbé, hogy a formája profilból nem a megszokott félkör, hanem parabola alakú, mely feltehetően (sőt, inkább nagyon is láthatóan) a szokásosnál jóval nagyobb kitérést tesz lehetővé. A lengőtekercs átmérője a gyártó hagyományaihoz híven óriási, anyaga ráadásul nem is réz, hanem hatszögletű alumínium, melyet jelen esetben Hexatech néven illetnek.
Összerakva az apró részleteket egy elsőre egészen megdöbbentő, majd végiggondolva megnyugtató kép tárul elénk: ennek a hangszórónak nemcsak a tervezése professzionális, hanem minden bizonnyal a kivitelezése is, másképpen ennyi „gyenge pont” (a kis mágnes, a puha membrán és felfüggesztés, a rendhagyó formájú membránszél és az óriási lengőcséve) nem tudna jól együttműködni. Gondoljunk csak bele: elég egy kis anyaghiány, vagy –fölösleg a gumiszélen, és megváltozik egy területen az ellenállása, amely beláthatatlan (vagyis inkább nagyon is előre látható) következményekkel jár mondjuk nagy terhelésen...
A magassugárzó mint említettem egy meglehetősen masszív felépítésű és nagy terhelhetőségű selyemdóm, ferrofluid hűtéssel. Kompakt darab, szétszedni nem lehet, ezt tehát nem is erőltettem. Kábele kb. 1 mm2-s réz kábel, mely durva szálakból álló. Számomra kicsit a Monster egyik kábelére hajaz, ami szöges ellentétben volt a rendszerben használt, szinte haj tapintatú Cordial kábelekkel.
A keresztváltó ugyancsak méretes és súlyos darab. Én ugyan nem bontottam szét, de aki igen, az egy tekercsről és egy ellenállásról tett említést, semmi extráról. Nos, ez is lehet jó, ha jó minőségű. A specifikáció szerint a keresztezési pont 1800Hz-en van, a vágási meredekség pedig 6 dB/oktáv, tehát egy egyszerű elsőrendű váltó jár a szetthez, állítási lehetőségek nincsenek.
 
Jöjjön tehát a lényeg, a hang. A meghallgatás során igyekeztem minél inkább lefedni a hangszeres zenekínálatot, megmondom őszintén elektronikus zenével nem próbálkoztam. Igyekeztem a teszt során lehetőleg műsoros lemezeket használni, ez alól a dBCup2009 teszt CD-je volt kivétel, illetőleg a Metallica Death Magnetic albuma, mely épp akkor csak biztonsági másolatként állt rendelkezésemre… :) Komolyzenével, tesztlemezzel, Metallicával, Nightwish-sel és Dream Theaterrel kínoztam tehát a szettet mintegy 2-3 óra előzetes együttjáratást követően (azért nem többel, mert a szett be volt járatva). Szubot nem használtam, elsősorban a szett hangjára voltam kíváncsi.
Az első, ami a hallgatózás során feltűnt az, amire számítottam is, nevesül hogy a selyemdómnak köszönhetően egész más a jelenlét-érzet, mint a fém magasak esetében. Cserébe ezeknek közel sem annyira irányított a hangja, mint az általam korábban használtaknak; szinte mindegy volt, hogy van-e előttük valami „tereptárgy” útban, vagy nincs, érdemi változást kizárólag a sugárzók letakarása eredményezett, de hát ez ritka jelenség még autóban is… :)
A mélyközepek gyakorlatilag pincemélységben képesek megszólalni, megfelelő ajtóban egész egyszerűen döbbenetes mélyeket produkálnak. Sajnos nem a saját autómban volt szerencsém ezt megfigyelni, hanem a korábbi tulajdonosnál a bizonyos Mercedes ajtóban, de nálam is érezhetően mélyebbre ment le, mint előtte bármi más, egy jó ajtó közreműködésével pedig a szubot gyakorlatilag el is lehet felejteni, ha álló helyzetű zenélésről van szó.
Megfigyeltem viszont egy kifejezetten érdekes jelenséget, ez pedig az volt, hogy a hangszórók - annak ellenére hogy szub nem dolgozott a kocsiban - a mélytartományt valahogy hátul "helyezték el" mind nálam, mind pedig az említett Mercedesben, ami lehet akár véletlen egybeesés is, bár kevéssé tartom valószínűnek, hogy a nehéz német vasban véletlenül produkálja pont ugyanazt a jelenséget, mint a pehelysúlyú japánban.
A hangszóró egy dolgot már a meghallgatás elején tisztán megmutatott. Konkrétan a foga fehérjét, mert a terhelhetősége gyakorlatilag végtelennek tűnt, mindig lehetett még egy kicsit adni neki, nem lett sok, az előadás nem esett, nem töredezett szét, végig egységes maradt. Egy bizonyos hangosság felett azt lehetett érezni, hogy csak a magas tartomány hangosodik tovább, a mélyközép lemaradozik, ez pedig igen komoly energia-igényt jelez.
Ezúttal a meghallgatás során nem felejtettem el némi jegyzetet készíteni arról, amit éppen hallok, ezt alább közzéteszem, hátha hasznos és jól mutatja az első, meghatározó benyomásokat:
- Händel - Messias: kissé szűk tér
- Badinerie: vonó nem „szőrös”, fuvolának nincs mechanikája, csak hangja
- Mozart Divertimenti: fényes, szép, de nincs jelenlét
- Mozart Tanze&Märsche (német volt a CD :) ): szép mélyek - hátulról, láda nincs. Szépen "gurul", még-még-még-érzés
- Mozart - Don Giovanni, Vedrai, carino: szép, gömbölyű női énekhang, ám valódi jelenlét-érzet nélkül
- Beethowen Overtüren: jó dinamika, nemjó hegedűhang (nem „szőrös”)
- Schubert, férfikórus - Az éj: szép, de nem ragad magával
- Dvorák Új Világ-nyitány: szép, gömbölyű, a fúvósok jók!, hegedű már megint....
- Karikás: Átokdal: hegedű...!!! Egyébként kiegyensúlyozott
- Zongora tompa
- teremhang jó (teremben kolomppal 20m oda-vissza)
- Water Falls: nem rossz!
- Hotel California (koncert): tompa gitárhang, jó mély, hátulról, lapos tér. Kevés az erő?
- Metallica - Unforgiven III: nem trashmetal, inkább "metálka"
- Dream Theater - Panic Attack: jó megindulások, jó hangtömeg, torzító kicsit zavaró
- Dream Theater - Octavarium: játékosság megvan, de nincs igazi hangulat. Gitárhang nem az igazi, torzító zavaró.
- Nightwish - Imaginaerum album. Itt tapasztaltam kifejezetten egy kellemetlen sistergést, ami a torzított elektromos gitárt „kísérte”, amitől alig lehetett megítélni a hangmagasságot – és amit a korábbi hangszórókkal nem tapasztaltam. Mint említettem a CD-k közül a komolyzenei és a Nightwish műsorosak voltak, a többi másolt de mind audio, jórészt a dBCup2009 teszt CD-jéről, tehát minőségi kifogás nem lehetett.
Bele-belekaptam persze más CD-kbe is, csak egy-egy próba kedvéért, de azt nem említem itt külön, mert ott már kifejezetten egy-egy tulajdonságra voltam kíváncsi, hogy vajon ezen, vagy azon a zenén, vagy CD-n is mutatja-e magát.
Végül valahogy hiába hallgattam, mert bár nagyon tetszett, nem nyűgözött le. Nem tudom, mi baja lehetett, vagy nekem vele. Valahogy hiányoztak a zenét élővé tevő apró részletek, hiányoztak a sávszélek. Gondoltam arra, hogy a keresztváltó a gyenge keresztmetszet. Igen ám, de mint említettem előtte hallgattam váltó nélkül aktívban. Egész meggyőző volt (az alig észrevehető bágyadtságát leszámítva, melyet nem tudtam, hogy a hangszóróknak, vagy az azt kiszolgáló elektronikának tudjak be), míg „csak” tesztanyagot hallgattunk. Onnantól, hogy rockzene került bele és helyenként óriási hangtömeget kellett lesugároznia megint megvolt a zavaró sistergős hang, bár jóval gyengébben.
Aztán gondoltam arra is, hogy a Power erősítő nem tudja megfelelően kiszolgálni. De az meg a kozmetikázatlan gyári specifikációja szerint kiad magából úgy 150W-t hidalva (kozmetikázva 2x358W, amit ugye nem hiszünk el), úgyhogy ha sok nem is volt, arra talán elég, hogy minimálisan ellássa a szettet.
Összefoglalva a meghallgatás során alapvetően nagyon jó hangszórószettet ismertem meg, igazán igényes és precíz felépítéssel. Egy hangszórószettet, mely nagyszerű zenét játszott – de megmaradt hangszórónak. Az ember a meghallgatás során végig egy nagyon jó hangszórót hallgat, ami jó érzéssel tölti el, hacsak nem kíváncsi a koncertélményre jellemző jelenlétre.
Megvan persze ennek is a hátulütője, mármint a koncertélményre jellemző jelenlét-érzetnek. Ilyen tulajdonságokkal bíró rendszerben nem nagyon lehet zenehallgatás közben másra koncentrálni, az ilyen rendszer, vagy ilyen hangszóró tehát afféle holmi zenei aláfestésnek nem alkalmas.
Ez a hangszórószett nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, sokkal kevésbé fényes, viszont a hangja megnyugtató. Ha valakinek az efféle zenehallgatás a szíve csücske, annak számára ideális társ lehet, ha ki tudja szolgálni a megfelelő lánccal és beépítési körülményekkel.
 
És ezt a záró gondolatot kéretik nagyon komolyan venni. Fölösleges a számára nem megfelelő komponensekkel terhelni, mert jobb esetben is csak a rendszerhibákat hozza ki örömszerzés helyett... Rosszabb esetben maga a hangszóró lesz hibás.
 

Képek:
Az előre, vagy hátra lapozáshoz, kattints a kép jobb, vagy bal oldalára.
A képek áttekintéséhez húzd az egeret a kép alatti menü feliratra.




2013. 10. 04. 16:00
(1 szavazat)
Szólj hozzá!


Rendeszerépítés és buktatói

... szóval ott tartottam, hogy van egy Alpine CDA-9856R fejegységem, és egy Hertz DSK 165-ös szettem, amit kétnapi munkával faragtam be az autóba, ráadásul úgy, hogy a gyári csatlakozókat használtam fel hozzá, mert (akkor még) fontos volt a visszaalakíthatóság.Hát akkor lássuk tovább a történetet...
  
A következő lépésre úgy került sor, hogy egy alkalommal annál a barátomnál vendégeskedtünk, aki később a mentoromnak bizonyult. Megemlítettem neki, hogy hát tervben volna a rendszer további fejlesztése, később erősítő, mélyláda kellene. Ahogy beszélgetünk, kiböktem egy nem kis méretű mélyládát a polcon. Kérdezem, hogy ez meg micsoda, mire mondja, hogy az ott áll már egy ideje, eladó, de hirdetve nincs.
 
Két darab készült belőle összesen, dupla előlapos, a hangszóróhoz fél literre pontosan van kiszámolva és építve. Polírozott, lakkozott tömör keményfa reflexporttal a szuszogás és a nem kívánt rezonanciák ellen... Tényleg szép darab volt, ténylag bazinagy volt, és ráadásul valahonnan ismerős volt a Morel név.... Aztán beugrott, hogy a DLS-nek egy időben ők szállítottak be. A neten korábban már olvastam az R6A tesztjét, így elkezdett érdekelni a dolog. Mondta, hogy érdemes hozzá megfelelő erősítőt nézni, mert meghálálja.
  
Akkor még nem tudtam, hogy a high end, vagy aközeli kategória egyik képviselőjére, egy Morel HCW10-es szubra készülök rátenni a mancsomat, úgyhogy ennek megfelelően nézegettem is buzgón a MacAudio, FLI Audio és kategóriatársai szintjén mozgó erősítőket. Akárcsak egy igazi vérbeli nullkilométeres, mert hát az is voltam. Más kérdés, hogy szerencsére mindig a kritikus pillanatokban hallgattam a jótanácsra... Nem sokkal később kinéztem a szép kerek 4x100 Wattot ígérő csillivilli modellt (asszem, hogy a Mac Z4100-asa volt), felhívtam a barátom, hogy na ehhez mit szól…
  
…szinte sírva mondta, hogy csak ezt ne. Korrekt srác volt, a fejébe lévő tudás ellenére semmit, de az égvilágon semmit nem mondott addig arról, hogy mit nézzek, és mit kerüljek el, mindig csak annyit, hogy meg kelll hallgatni. Végül hosszas unszolásra volt hajlandó kibökni, hogy legalább egy JBL GTO 75.4 szintű erősítő legyen, ami ez előtt a szub előtt van, azt mondta, ez a minimum. Számomra csak később derült ki, hogy ez az erősítő tényleg a minimum volt ennek a hangszórónak, és itt nem is a teljesítményére gondolok, de ne ugorjunk ennyire előre…
  
(Remélem, világos már, ismét elkövettem egy igazi kezdő hibát: az egész hifiépítési hercehurcát pont a végéről kezdtem, és amit csak lehetett, megkutyultam. Hogy nem nyúltam mellé és nem lett belőle valami jó nagy, de lagelább hangos összevisszaság, az kizárólag annak volt köszönhető, hogy jó helyre fordultam tanácsért... Bizony, egy jó rendszer egy kezdőnél nagyon-nagyon nagyban ettől függ: ki ad tanácsot és milyet.)
  
Normális esetben ennek úgy kell lennie, hogy az ember felméri, mire van szüksége. Ez a legnehezebb feladat, hiszen ebbe nagyon-nagyon sok minden beletartozik. Kezdve onnan, hogy milyen zenét hallgat, azon keresztül, hogy pontosan mit is akar, aktív, vagy passzív rendszert, és minderre mennyi pénze van, milyen autóba lesz stb, ezek mind-mind még a konkrét keresgélés előtt nagyjából le kellene, hogy fixálva legyenek. Aztán a képességekhez választ az ember fejet, amivel sokmindent eldönt, hiszen a forrás által kibocsátott jelen már csak rontani lehet. Ehhez jön erősítő (egy vagy több), hangszórószett, vezetékezés, és a beépítés. És ezek nagyjából azonos súllyal esnek latba a végeredményt tekintve...
 
 
Aki figyelt, jól gondolja. Igen, az utolsó elem a mélyláda beszerzése, hiszen ennek egy már meglévő láncba kell harmonikusan illeszkednie. Szerencsém volt, nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy olyan emberhez fordulhattam, és ezúttal hallgattam is rá (nem úgy, mint a fejnél), aki tudta, mit beszél, és miért….
  
Szóval nagy nehezen meg lett az erősítő, így bent lehetett a láda is. Persze nem egyszer keményen szívtam a fogam, hogy páronként 12.000.- Ft-ot kéne kiadni egy RCA kábelért (és az csak az első kábelszettem volt)? 400 Ft/méter az ára a minimálisan megfelelő hangszóróvezetéknek, és ebből kéne 12 méter…? 8.000.- Ft a minimális tápkábel, ami a követelménynek megfelelő kábel…? Egy bitumenlapnak 5-6000 Ft darabja…?
 
Na ja, volt bent egy új áron kb. 70 ezres erősítő, egy 90 ezres mélyhangszóró hangolt-számított profi ládában, meg egy közel 100 ezres fej. Mit is vártam…? Aranyszabály: egy lánc pont olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme. Muszáj volt egy bizonyos szintet megütni minden komponensnek, mert ennek hiányában nem tudta hozni a tudását a többi sem. Persze meg lehetett volna oldani ennek a feléből is, spórolni a nem látható dolgokon, beépítésen, káébeleken, csak akkor az eredmény is ezt tükrözte volna.
 
 És hogy milyen hangja volt? Kezdő rendszer volt, nem kevés hibával, de megjelent a színpad, voltak normális mélyek, lett tere a zenének. Ki lehetett iktatni végre a hangszínszabályzó elektronikákat, nem volt szükség loudnessel kombinált MegaBass-ra... :o) Ha koncertfelvételt hallgattam, lehetett érezni a stadiont a zene mögött. Nem is nagyon figyeltem fel én ezekre, míg be nem ültem pár másik autóba. Akkor jöttem rá, hogy van ez is olyan jó, mint mások "csak úgy" összedobott, vagy akár jónak tartott rendszerei. A hangszórókat sokkal durvábban lehetett terhelni , mint addig, ami nem csak nagy hangerőn, hanem már közepesen is vastagon megmutatkozott.
 
Ennek a rendszernek nagyon sokáig nagyon örültem, valóban örömmel hallgattam. Pedig hamar kiütközött a belépő szintű, de fém magassugárzóval szerelt első szett hátulütője, ami a demofalban még kívánatossá tette, és amire többen figyelmeztettek is: hogy a magasa zavaró, mert fém.
 
Persze ez így nem igaz ebben a formában, nem szabad arra hallgatni, aki ilyet mond. Egy fém magas nem azért zavaró, mert fém (sőt, a fém magasak sokszor jobbak, mint a selyem dómok), hanem mert ilyenre tervezték a szettet, ez fért bele a büdzsébe.
 
Hát itt egy kicsit karcos-érdes, sivítós magassugárzó fért bele a költségvetésbe. Sajnos akkor még nem úgy használtam azt a szettet, hogyan kellett volna, és ahogyan hallottam később sokkal kultúráltabban szólni (ha valakit érdekel, elmondom... ;) )
A színpadot, a nüansznyi kis rezzenéseket, a teret, amik egy élményt teljessé tudnak tenni sokszor a középmagas és magas hangok adják, hiszen az ember hallása olyan, hogy egy hang minél magasabb, annál könnyebben meg tudja határozni az irányát (tudja esetleg valaki, miért?).
 
 
Persze egy jó beépítés, vagy aktív alkalmazás a passzív váltók helyett még áldásosabb tud lenni, de én nem gondolkodtam aktív meghajtásban, úgyhogy el kellett viselnem a néha kifejezetten zavaró magasakat. De mindenképpen jó kompromisszum volt, és főként rossz minőségű másolatoknál vált zavaróvá, és akkor is főként nagy hangerőn (vagyis jó sokszor…). De mondom még egyszer, élhető kompromisszum volt, az ember szívesen ült be az autóba, és kelletlenül szállt ki.
 
Az akkori beépítés persze még komoly hiányosságokkal küzdött: a visszaalakíthatóság érdekében a 16 cm-s középsugárzók a 13 cm-s átmérőjű, gyári "hangszórórács" mögül dúdoltak, cserébe a magassugárzók a tükörháromszögben terpeszkedtek... talán ezért is visított. Ajtószigetelés még nem volt, rezgéscsillapítás is csak épp hogy. Aztán később, ahogy a rendszer fejlődött, rájöttem, hogy ha komoly előrelépést szeretnék, a látszólag sokadrangú apróságokra pont akkora gondot kell fordítani, mint a szembetűnő dolgokra.

2013. 09. 11. 17:00
(2 szavazat)
Szólj hozzá!


A kezdetek

Hogy hol kezdtem?
  
Nem is olyan rég (vagy csak úgy érzem?), pár éve a párom lepett meg egy Hertz DSK 165-ös hangszórószettel születésnapomra, mert tudta, hogy annak a hangja nagyon tetszett a demofalban, és hosszú ideje szemezek vele, csak - kapaszkodjatok, ez a mai rendszerem ismeretében több, mint megmosolyogtató - sajnáltam rá 20 darab ezrest kiadni....
  
De végre-valahára megvolt, így nagy örömmel neki is estem a Toyotának: szétkaptam az ajtókat, mint majom a zsebórát, és szembesültem a kezdő autóhifisek első problémájával: ehhez bizony kiemelőkeretet kell gyártani, mert nem ott vannak a felfogatási pontok, mint a gyári hangszórókéi, és jól látszott, hogy a gyári hangszórók gombelemnyi mágnesei helyén nem fog elférni a DSK méretes - de egyébként szabvány - kosara.
 
Ez volt talán az a pont, amikor megindult alattam a lavina. Ha akkor azzal minden rendben lett volna, talán azóta sem indultam volna tovább. De persze nem volt....
 
Nagy nehezen, egyszerű szerszámokkal szabad ég alatt, mintegy kétnapi szerelgetéssel, rajzolással, fúrás-faragással ragasztással OSB lapból kiemelőkeretet gyártottam, és végre beraktam álmaim hangszóróját....
 
Ami persze nem hozta a kívánt hatást. Sőt, nemhogy a kívántat, hanem nagyjából semmilyet sem... Az eredeti gyári hangszórókkal is az volt leginkább a gondom, hogy nem volt mélytartománya: az álló autóban még csak-csak szólt valahogy, de mihelyt beindítottam az amúgy elég csendes benzinmotort, az is elmúlt (mi lett volna, ha dízelem van...?). Dinamikáról, felbontásról színpadképről inkább ne is beszéljünk... Egy szó, mint száz, a kis Toyota hangrendszere nagy visszalépés volt az előd Golféhoz képest (Blaupunkt fej, CD-tár, két bazinagy Blaupunkt freeair a kalaptartóban, két kis 8 cm-s nünüke elöl a műszerfalban... igazi tanyahifi volt, mai szemmel. Ha jobban belegondolok, a lavina talán már korábban megindult volna, csak nem volt hozzá hó... :o) ). És még ezen az alap hangrendszeren is sikerült rontani. Hogy hogyan?
 
Hát úgy, hogy a gyári alkatrészek egymáshoz voltak tervezve. Hártyavékony papír membrán, közepén a "magassugárzó" papírtölcsérrel, mindezt gombelemnyi mágnesek mozgatták - nem kellett hozzá szinte semekkora teljesítmény, hogy ez mozgásba "lendüljön". A szerencsétlen Hertz pedig hiába volt az érzékenyebb hangszórók közül való, a gyári fej fing a fürdőben kategória volt, egyszerűen nem mozgatta meg az új hangszórókat. Magas tartomány még csak-csak volt, de alja még annyi sem, mint a gyárinak. Így aztán pofán csapott a kezdő autóhifisek első hibája is, akik azt gondolják, hogy a hiba biztos a gyári hangszórókban van....
 
Nem volt mese, fejet kellett venni. Majd' elfelejtettem, az eredeti felállás kazettás volt, amihez addig FM transmittert használtam, ha untam a szalagokat, ezért adott volt, hogy CD-s fejet kell vadásznom, de ha már, akkor valami olyat, amit a későbbiekben esetleg bővíteni is tudok, azaz szempont volt, hogy legyen rajta vonalszintű (gyk.: RCA) kimenet.
 
Gyakorlatilag nulla tudással, és még annál is kevesebb tapasztalattal indultam tehát neki a dolognak, a két elsődleges szempont a minél jobb, minél kiegyensúlyozottabb hangzás, és a későbbi bővíthetőség volt. Kábé annyi fogalmam volt az autóhifiről akkor, mint bárkinek, aki egy Media Marktba beszédül az utcáról, azaz nagyjából semmi. Szerencsére éppen abban az időben futottam össze valakivel, aki mint kiderült, járatos a témában.
 
Igen szerencsés véletlen volt ám, hogy egy kezdő olyan valakit találjon, aki jó fülű, jó ízlésű, járatos a (nemcsak az autó) hifi világában, kellőképpen kritikus, és az elmúlt tíz(!) év szinte összes autóhifis, és jelentős mennyiségű szobai elektronikája megforduljon nála (nem vicc!!!) a műanyag gagyitól a többszázezres, akár milliós komoly darabokig...
  
Szóval őt, mondhatjuk úgy, hogy a mentoromat (akinek a személye egy kezdő életében igenis fontos, talán írok majd róla pár sort) kérdeztem meg, persze kezdők szokásához híven nagyjából nulla utána járással, mit válasszak, és azt is hol máshol, mint az elektronikai nagyáruház zajos eladóterében, a kinézett darabot hipnotizálva a polc előtt állva.... Annyit azért tudtam, mert olvasgattam utána, hogy Pioneer mint olyan jó márka, az Alpine meg pláne. Vagy fordítva, ez ízlés kérdése...
  
Kérdeztem, hogy akkor mi legyen, Pioneer, vagy Alpine, erre egészen meglepő választ adott: ha a kettő közül lehet választani, akkor legyen inkább Sony. Igen, az a márka, amit szinte mindenki másodvonalbeli terméknek tekint az autóhifi világában. Azóta persze rájöttem, mennyire igaza volt, és ezt jórészt a saját bőrömön tapasztaltam meg. De nem is lenne igazi tapasztalat, ha megfogadtam volna a jótanácsot és ennek megfelelően választok már az elején.... :o)
  
Szóval vissztérve a demofalhoz az éppen aktuális kínálattal szemezgetve a 40.000.- Ft-os értékhatáron belül maradva végül két típusra sikerült szűkítenem a szóba jöhető darabokat. Persze egyik sem Sony volt, és naná, hogy az egyik kilógott az értékhatárból....
 
Végül Alpine lett a kiválasztott, mégpedig egy CDA-9856R típusú modell. A másik induló egy Pioneer DEH-P6900IB volt. És hogy végül mi győzött meg? A saját bevallása szerint botfülű párom. Ahogy hallgattuk ott a zajban, a demofalban a kommersz SAL hangszórókon keresztül, még ott is ordított, hogy az Alpine mennyivel precízebb, pontosabb, levegősebb. A Pioneernak dögösebb, zsírosabb mélyei voltak, viszont elkent volt a hangzása, kicsit mismásolós.
 
Utólag kiderült, hogy a választott darab listaára 97 ezer volt, és azért volt annyira leárazva, mert eredeti áron a kutya se szagolt oda. Az eladó szerint a fej akkor két éve nap mint nap (!) ment a demofalban, nézegették, taperolták, mégis karcmentes volt. Ezzel szemben a pár hónapos Pioneeron már látszottak a hajszálkarcok, amiket a portörlés során a törlőrongy okozott, úgyhogy úgy tűnt (és később be is bizonyosodott), hogy a két márka tartósságban, strapabírásban messze nem áll azonos szinten, ráadásul a Pioneeron egyszerűen nem lehetett nullára redukálni a vizuális környezetszennyezést, valami kis bizbasznak félpercenként feltétlenül ugrálni kellett a képernyőn... Na ja, ezt már akkor is utáltam.
  
Szóval volt már egy általam jónak minősített hangszórószettem, és egy ugyancsak jónak megismert fejegységem. Viszonylag sokáig ez a fej volt meg nekem, nagy megelégedéssel használtam, mert kellően visszafogott volt külsőre, és mert nem ismertem ennél jobbat. Csak később, egy meglepő, ám annál tanulságosabb tapasztalat nyomán cseréltem le végül, de erről majd később. Egyelőre ott tartunk, hogy boldog és elégedett vagyok, mert van egy visszafogott kinézetű, jó dizájnú készülékem, ami nem műanyagdarabnak néz ki, és lehet rá építeni. És hogy milyen volt a hangja? Akkori szemmel, a gyári rendszer után saját végfokát használva is több volt, mint kielégítő.... de persze valami hiányzott, pontosabban furdalta az oladalam. Hogy mi lenne ha...?
  
És mai szemmel? Azt hiszem, elég, ha azt mondom, hogy már nem azt használom... :o)
 

2013. 09. 10. 17:30
(5 szavazat)
Szólj hozzá!


Miért pont autóhifi?

...hogy miért pont autóhifi? Hát, van néhány oka.... Jól gondolkodik, aki úgy gondolja, hogy először szobai körülmények között kell(ene) megtapasztalni a hifizés rejtelmeit (de legalább az alapjait), hiszen azok közelítenek a leginkább az ideálishoz. Én - jó szokásomhoz híven - ezt is fordítva kezdtem. Ennek az egyik oka egészen prózai: ott indultam el a "lejtőn". Szerencsére megfelelő mentoraim voltak és vannak, akik finoman terelgettek a kezdeti első lépéseknél, így semmi hajmeresztőbe nem futottam bele...
 
Mindig is úgy voltam, hogy nekem nem nagyon felelt meg sosem az átlag a hangminőségben, csak pénzem nem volt soha jobbra.... De azért a saját kereteim - vagy inkább korlátaim - között próbáltam megtalálni a minél megfelelőbbet. Mivel otthon nagyjából elfogadható kompromisszumot kötöttem házimozi formájában, ezért az autóra koncentráltam elsősorban. És mint lavina egy rossz lépés után, úgy jött egyik egység, alkatrész, komponens, megoldás a másik után. Magam sem tudom, vége van-e, de úgy érzem, lassan révbe érek...
 
A lavinát indító "rossz lépés" egy egyszerű hangszóró csere volt, a Toyota Corollám gyári rendszerében. És ahogy a hifi alakult, úgy alakultam én is, ezzel együtt arra jöttem rá, hogy talán nem is akkora baj, hogy autóban kezdtem, mert amikor egyedül vagyok, olyan hangerővel hallgatok és olyan zenét, ami nekem tetszik. Nem szól bele párom, szomszéd, kutya, anyámkínja, senki. Márpedig az autóban gyakran van egyedül az ember.
 
Persze vannak a hátulütői is, gondolok itt arra, hogy ha viszik az autót, megy vele a hifi is, esetleg ha kifigyelik, egy nagyobbacska érték kedvéért feltörik az autót. No igen... Próbálom én is sokakhoz hasonlóan megtalálni azt a keskeny ösvényt, ami az ésszerűség, a precízió, a megfizethetőség és a minél kisebb feltűnés vékony hátármezsgyéjén húzódik. Nyilván mindenkinél máshogy esnek latba ezek a szempontok, én a saját szempontrendszeremnek próbálok megfelelni. Biztosan van, akinek hangzás szempontjából nem lenne kielégítő az én végeredményem, és van, aki annak a tizedét sem áldozná hifire - pláne nem autóhifire! -, mint én. Azokat is szeretettel látom, mind itt, mind pedig az autómban. Hátha a beszélgetések nyomán mindannyian gazdagodunk...

2013. 09. 03. 00:00
(2 szavazat)
4 hozzászólás


 Legrégebbivel kezdve

Egy oldalon megjelenő elemek száma:  

 

 

Közösség


E-mail:
Jelszó:
Regisztráció
Elfelejtett jelsz?

Autóhifi tippek


Miért melegszik túl az autóhifi erősítőm?

Autórádió bekötése és ISO csatlakozó bekötése

Miért ordít túl hangosan a magassugárzód?

Ajtópanel készítés házilag autóhifihez

Milyen RCA és hangszóró kábel kell autóhifihez?

Miért torzít az autóhifi rendszered hangja?

Hány Wattos autóhifi hangszórót vegyek?

Autóhifi erősítő beállítása

Autóhifi beszerelés és autóhifi bekötési rajz

A 10 leggyakoribb hiba autóhifi vásárláskor

Autórádió vásárlási tippek

Milyen mélynyomó? Reflex? Zárt? Bandpass?

Autóhifi mélynyomó választási tippek 2.

Autóhifi és a fülsértő hangzás legfőbb oka

Autóhifi beszerelés

Miért dübög zavaróan hátulról egy mélyláda?

Vajon mitől füstölt el a hangszóród?

Számít-e, hogy hány Wattos az autórádiód?

Bassreflex mélyláda választási tanácsok...

Autóhifi kondenzátor választási tanácsok...


Autohifi LIKE!


 

Hozzászólások


19:18: Szia! Akkor milyen tudnál ajánlani hozzá? ...
ALPINE BBX-F1200 4 csatornás autóhifi erősítő
Autohifi City 18:28: Szia! Természetesen meg tudja ...
ALPINE BBX-F1200 4 csatornás autóhifi erősítő
17:35: Szia! Tudom, hogy elég lenne, de ez már adott. Mélyláda volt rá kötve hídba. Csak annak mennie ...
ALPINE BBX-F1200 4 csatornás autóhifi erősítő
Autohifi City 02:55: Szia! Akkor teljesen felesleges egy 4 csatornás erősítő. Akkor ez is bőven ...
ALPINE BBX-F1200 4 csatornás autóhifi erősítő
21:50: Fiat Stilo. Igen csak a kalaptartóba építeni kívánt hangszórókat szeretném hajtani ...
ALPINE BBX-F1200 4 csatornás autóhifi erősítő
Autohifi City 21:47: Szia! Milyen autóról van szó? Csak a kalaptartóba lévő hangszórókat akarod róla ...
ALPINE BBX-F1200 4 csatornás autóhifi erősítő

Új autóhifi blog



Üzenőfal


Autóhifi ElejéreAutóhifi VisszaAutóhifi KövetkezőAutóhifi Végére

Szia. COBALT-6400 magyar nyelvű használati útmutatód van? Köszi:Talpas
Üdv!
Egy 4 RCA kimenetes rádióhoz szeretnék 4 csatornás erősítőt kötni, első szettel és 1 mélynyomóval (erősítőn 3-4 csatornát "áthidalva").
Ebben a konfigban mit kötök az erősítő 3-4 bemenetére? A rádió 3 ÉS 4 kimenetét, vagy a 3-at Y-nal elosztva? Avagy zavarja-e a "2 csatornára kötött" mélynyomót, ha bementein nem ugyanaz a jel van?
Előre is köszönöm!
Icka 08:10: 2005 oct kombi. próbálkoztam egy can bus fantomtáppal. Vagy rosszul kötöttem rá vagy nem jó hozzá.
Autohifi City 15:57: Szia!
Nem egyszerű.
Kell hozzá egy aktív adapter.
Pontosan milyen évjáratú az autó?
Üdv.

Icka 15:07: Szia Zsolti. Bízom benne hogy tudsz segíteni nekem. Egy skoda octavia rsII- be szeretnék egy kínai multimédiás fejegységet beszerelni. Elvittem szakemberhez 4 és fél óra után feledta. Maga a fejegység tökéletesen működik auxon van hang, külön hangszórót ráköttünk az is szól, csupán csak a gyári erősitővel nem akar együtt dolgolzni sehogy sem(nem produkál hangot). Keresgéltem a neten kapcsolási rajzot vagy valami segítséget de eddig nem találtam semmi értékelhetőt. Egy 12 hangszórós gyári erösítős szett van benne. válaszodat előre is köszönöm
Pioneer AVH-X7800

szia zsolti! nagyon sokat olvasgattam az irasaidat,es valoban egy nagyon jo szakembernek tartalak! a felesegemtöl kaptam karacsonyra egy pioneer AVH-X7800 as radiot,amit a peugeot 206cc automba szeretnek beepitettni. a kerdesem az lenne,hogy elöre milyen 16-os hangszorot ajanlasz.2 utas,vagy 3 utas? kiköttessem a 2 hatso hangszorat,vagy maradjon? ha igen hatra mit ajanlasz? Elöre is megköszönöm megtisztelö valaszd,üdv jozsef
Autohifi City 19:27: Szia!
Sajnos az a régi típusú távvezérlő már az új készülékekkel nem kompatibilis.
Üdv.


Autohifi City 19:25: Szia!
Miről fogod hajtani?
Üdv.
suszitibi 18:57: Szia Zsolti
Szeretnék segítséget kérni autós fejegység vásárláshoz. Elsősorban Sony márkában gondolkodom, a régi fajta távvezérlési lehetőség miatt. Tehát olyan kellene, ami fogadja a régi Jackes távvezérlőket. Zöld gombvilágítást szeretnék és erősítő nélkül meghajtani a két hátsó 16 cm-es mélysugárzót. CD-re nincs szükség, elég az USB lejátszó. 20 ezer körüli árkategóriára gondoltam.
Köszönettel: Schüszler Tibor (suszitibi)
Sziasztok. 2000 évjáratú audi a4be milyen szettet ajánlanátok?
Autóhifi ElejéreAutóhifi VisszaAutóhifi KövetkezőAutóhifi Végére


Fórum kategóriák


Autóhifi

A fórumon...



Új autóhifik


Új autóhifi videók



Új autóhifi képek



Új tagok


fodgabi
fodgabi
Ózd

Szkaliczki Balázs
Szkaliczki Balázs
Békéscsaba

SzoFerIst
SzoFerIst
Szombathely

kiskobak82
kiskobak82
Dömsöd

bironenba
bironenba
Budapest