Rezgéscsillapítás - miért?!
Röviden, tömören, kurtán-furcsán: mert egy személyautó kasztnija alapvetõen NEM a zenehallgatás kritériumai szerint lett tervezve.
Létezik talán egyetlen (!) autó, melynek tervezésekor bizony szempont volt az utastér akusztikája (Lexus LS430 és 600h 19 hangszórós Mark Levinson csomaggal), de általánosságban elmondható, hogy az autók nem alkalmasak zene hallgatására. Viszont, többé-kevésbé azzá lehet tenni.
Akusztikai befolyásoló tényezõk:
1. Nagy egybefüggõ, csillapítatlan (vagy kis mértékben csillapított) lemezfelületek
2. Hangszórók elhelyezése az ajtókban, boka tájékán
3. Menetzajok (szél-; futómû-; motor-; belsõ kárpitok nyöszörgése)
4. Gyereksírás hátulról... Neeem! :-)))
Olvasmányaim alapján, tapasztalt, autóhifi szerelésben jártas emberek véleményét figyelembe véve, a tenyérnyi felületnél nagyobb lemezfelületeket érdemes rezgéscsillapítani.
A felhasznált anyagon azért nem érdemes sokat spórolni, mert hatékonyságukat tekintve jelentõs különbségek adódhatnak az egyes termékek között.
Saját példám: A Soudal Soudaband tekercs ár/m2 arányban kedvezõ, de fajsúlya fele akkora, mint a Hanno Protecto PF830-é. Miért baj ez?
Azért, mert pl. az ajtókban, a hangszórók mögötti ajtólemez felület rezgéscsillapításához legalább 2 réteg kell belõle, azaz, dupla anyagmennyiség, mint a Hanno-ból, hasonló hatásfok eléréséhez.
Mi - szerintem - a jó döntés?
Az, ha az ember elõre megtervezi, hogy az egyes helyekre milyen rezgéscsillapító anyagra lesz szüksége.
Szerencsére, a magyar piacon is számos anyag megtalálható, jobbnál jobbak. Érdemes kérni az egyes boltokban dolgozó eladók segítségét a korrekt választáshoz.
Jómagam, ha most kezdeném a munkát, a Soudalt nem az ajtóra ragasztanám, hanem a tetõre, a hangelnyelõ szivacs (STP Hybrid4) fölé. Ellenben, az egész ajtót a Hanno Protecto PF830-cal burkolnám be kívül és belül is.Nem gondolom, hogy hallanám a zenében a két megoldás közötti különbséget, de mûszaki szempontból így lenne szerencsésebb megoldás.
Vigyázat! Borulhat az NVH...
"Minden éremnek két oldala van." - tartja a mondás, nincs ez másképpen itt sem.
Az autógyártók az egyes típusok fejlesztésekor különbözõ mértékben fektetnek hangsúlyt a kasztni "hangolására". Ez annyit jelent, hogy igyekszenek az emberi fül számára nem hallható tartományba fojtani az utazás közben keletkezõ zajok frekvenciáját. azaz, különbözõ praktikát alkalmazásával úgy hangolják a kasztnit, hogy az az embert ne zavarja utazás közben.
Ezt hívják NVH-mutatónak (noise- zaj, vibration - vibráció, harness - kellemetlenség), melyet egy erre szakosodott mérnök csoport vizsgál.
A rezgéscsillapítással bizony mélyen belenyúlunk ebbe az egyensúlyba és valószínûleg érzékelhetõ is lesz a változás, pl. hallhatóbb szélzaj, vagy a motorzaj feltûnõbb jelenlétében.
Személyes véleményem errõl az, hogy ha elkezdjük a rezgéscsillapítást, akkor igyekezzünk végigmenni az összes zajkeltõ részen. Nekem a kerékdobok és a tûzfal maradt ki, de köszönhetõen az egyébként is jól szigetelt kasztninak, a futómûzaj nem zavaró. A szélzajjal nem tudok, mit kezdeni, de az amúgy is csak nagyobb sebességnél (autópályán) hallatszik.
A rezgéscsillapítés, egyébként, nemcsak a zenehallgatáshoz jár akusztikai elõnyökkel, hanem az utazási komfortot is javítja (a fentiek alapján, természetesen, a helyesen alkalmazott anyagok mellett). Esetemben, pl. vizes aszfalton haladva sokkal kevésbé szûrõdik be az utastérbe a víz sistergõ hangja.
A szigetelt ajtó csukódása nagyautósan tompán puffanó, ellenben a gyári, fémes, sokszor pléhdoboz-szerû hanggal.
Van még egy jellemzõ, ami abszolút pozitívuma ennek a munkafázisnak, hogy a szerelés otthon végezhetõ.
Mérõszalag, snitzer, nagy flakon féktisztító, tiszta rongy, kézi simító roller, hajszárító/hõlégfúvó és maga az anyag. Ennyi kell hozzá. Melgítésre hatékonyan használható a nap melege is. Érdemes élni vele, mert a meleg csillapító anyaggal könnyebb dolgozni, jobban ragad, formázható. Kihûlve kopogósan kemény (Hanno).
A gyakorlat...
- Bármely felületet akarod is rezgéscsillapítani, bonts le róla mindent, egészen addig, amíg fémtiszta nem lesz.
- A burkolandó felületre illeszd rá a rezgéscsillapító lapot minél nagyobb darabban, ha szükséges, vágd méretre azt.
- Féktisztító segítségével töröld alaposan tisztára, por- és zsírmentesre a fogadó felületet.
- Ragaszd a rezgéscsillapító lapot a felületre. Törekedj arra, hogy pontos legyen a lap mérete. Ha a lap begyûrõdik, nagyon nehéz javítani, ezért próbáld megelõzni a hibákat. Indulj az egyik saroktól, vagy éllel, ahogy a helyzet jobban kiadja, majd simítsd rá a lemezre fokozatosan, hogy légbuborék ne maradjon sehol alatta. Patentek helyét jelöld be, majd utólag a snitzerrel vágd ki.
Ha kézzel átsimogattad, akkor
- hõlégfúvó és a kézi simító roller segítségével a lap minden részért idomítsd a felület domborzatához
- Szereld össze az elõzõleg lebontott kárpitokat.
A munka végeztével, kíváncsiságból megkopogtathatod a bizumenlapozott felület átellenes oldalát, mennyivel tompább, tömörebb hangja van rezgéscsillapítva. Tetszeni fog!
|
